Barion Pixel

LoRa Radio Node v1.0 – 868 MHz (ATmega328P;RFM95/SX1276)

4.950Ft (3.898Ft+ÁFA)

LoRa Radio Node v1.0 868 MHz – ATmega328P + RFM95/SX1276 rádiós vezérlőpanel 3,3 V-os logikával, 8 MHz-es ATmega328P mikrovezérlővel és 868 MHz-es LoRa rádióval. Arduino Pro Mini 3,3 V / 8 MHz környezetben programozható, hardveres SPI, I2C és soros kapcsolatot, A0/A1 analóg és D3/D4 digitális kivezetéseket, valamint 14500-as akkumulátortartót kínál. Közvetlen LoRa adatátvitelhez és megfelelő LMIC szoftverrel LoRaWAN végpontként is használható.

3 készleten

Cikkszám: T53850 Kategóriák: , Márka:
Cikkszám: T53850

Leírás

A LoRa Radio Node v1.0 868 MHz – ATmega328P + RFM95/SX1276 egy olyan önálló rádiós vezérlőpanel, amelyen az Arduino-világból jól ismert ATmega328P (nano/pro mini 3v3 8MHz) és a 868 MHz-es RFM95 LoRa rádió egyetlen panelen került összeépítésre. Nem kell külön Arduino és külön rádiós modul köré építeni a végpontot: a mikrovezérlő, a rádiós rész, a tápellátás és néhány használható I/O eleve együtt van.

Az ATmega328P központi chip 8 MHz-en, 3,3 V-os logikával működik, és Arduino Pro Mini 8 MHz/3,3 V környezetben programozható. Ez különösen szenzoros, telemetriai és időszakosan adatot küldő rádiós végpontoknál praktikus, ahol egy egyszerű AVR vezérlő teljesítménye elegendő, de a rádiós kapcsolatnak nagyobbnak kell lennie a WiFi vagy Bluetooth tipikus projektkörnyezeténél.

A döntő körülmény itt a 868 MHz-es RFM95/SX1276 rádió és a 3,3 V-os rendszer. A panel nem 5 V-os Arduino Uno, és a LoRa rádió jelenléte önmagában még nem jelent automatikus LoRaWAN működést. Közvetlen LoRa csomagküldéshez és LoRaWAN végpontként is használható, de a két üzemmódhoz más-más szoftveres felépítés tartozik.

Fontos! Az első komolyabb buktató LoRaWAN esetén a DIO1 jel. A v1.0 panelen ezt a J3 átkötésen keresztül kell D5-re kapcsolni az olyan LMIC konfigurációkhoz, amelyek használják a DIO1 megszakítást. Ez az a részlet, amelyen egy egyébként hibátlan program is el tud akadni (DIO1 – INT).

Hogyan épül fel?

A panel akkor jó választás, amikor nem pusztán egy LoRa rádiómodult keresel, hanem magát a rádiós végpontot szeretnéd egy kis AVR vezérlő köré építeni. Az ATmega328P futtatja a mérési, vezérlési és kommunikációs programot, az RFM95 pedig az SPI buszon keresztül végzi a 868 MHz-es rádiókommunikációt.

Ez a felépítés érzékelő végpontoknál különösen kényelmes. Egy I2C szenzor, néhány analóg vagy digitális jel és a rádió egyetlen vezérlőn kezelhető, miközben a panelen már ott van a 14500-as LiPo cella helye is.

Mi ez egy mondatban? A LoRa Radio Node v1.0 868 MHz – ATmega328P + RFM95/SX1276 egy 3,3 V-os, Arduino Pro Mini környezetben programozható AVR rádiós végpont 868 MHz-es LoRa kommunikációhoz.

Így működik a gyakorlatban

Az ATmega328P és az RFM95 közötti rádiós kommunikáció SPI-n történik. Közvetlen LoRa adatátvitelhez használható például az Arduino LoRa könyvtár: ez SX1276/77/78/79 alapú rádiókat, köztük az RFM95 családot támogatja. Ez a könyvtár nyers LoRa csomagokat kezel, nem LoRaWAN hálózati réteget.

LoRaWAN használatnál LMIC alapú program kerülhet az ATmega328P-re. A panel bevált kiosztásában az RFM95 chip select D10, reset D9, DIO0 D2, a J3-on bekötött DIO1 pedig D5. A J3 tehát nem dísz a panelen: LoRaWAN vételi ablakoknál és megszakításkezelésnél tényleges szerepe van.

A program feltöltéséhez 3,3 V-os FT232RL/CP2102 vagy hasonló USB-soros illesztő használható. Az Arduino környezetben a megfelelő alapbeállítás az ATmega328P, 3,3 V, 8 MHz-es Pro Mini (old bootloader / new bootéoader beállítás is szükséges).

Milyen helyzetekben használható?

  • Távoli hőmérséklet-, páratartalom- vagy környezeti érzékelő adatainak időszakos továbbítására.
  • Akkumulátoros telemetriai végpont készítésére, ahol csak rövid adatcsomagokat kell elküldeni.
  • Saját LoRa pont-pont kapcsolat kialakítására két vagy több kompatibilisen konfigurált rádió között.
  • LoRaWAN kísérleti végpont építésére LMIC szoftverrel és 868 MHz-es hálózattal.
  • Mezőgazdasági vagy kerti mérőpontok vezérlőjeként, ahol a szenzoradatot nem helyben, hanem rádión kell továbbítani.
  • Oktatási és fejlesztési feladathoz, ahol külön vizsgálható az AVR program, az SPI rádiókezelés és a LoRa kommunikáció.
  • Egyszerű digitális vagy analóg állapotok távoli továbbítására az A0/A1 és D3/D4 kivezetések használatával.

Mire kell figyelni beüzemeléskor?

Mire figyelj?Mit okoz?
3,3 V-os a programozó és a csatlakoztatott logika?A panel ATmega328P része 3,3 V-os rendszerben működik.
Arduino Pro Mini 3,3 V / 8 MHz beállítás van kiválasztva?Ezzel illeszkedik a fordítás és a programfeltöltés a panel órajeléhez és bootloaderéhez.
868 MHz-re van állítva a rádiós program?Eltérő frekvenciára állított rádiók nem ugyanazon a csatornán kommunikálnak.
LoRaWAN alatt be van kötve a szükséges DIO1 jel?A J3-D5 kapcsolat hiánya megszakításkezelési és vételi problémát okozhat.
Az LMIC lábkiosztása egyezik a panelével?A hibás NSS, RESET vagy DIO kiosztás megakadályozhatja a rádió inicializálását vagy a LoRaWAN működést.
Az áramforrás elbírja az adás alatti áramcsúcsot?Gyenge tápforrásnál a panel adáskor újraindulhat vagy instabillá válhat.
LoRa vagy LoRaWAN program fut a panelen?A nyers LoRa könyvtár nem végzi el a LoRaWAN hálózati és titkosítási feladatokat.

Kiválasztás előtt ezek számítanak

A 868 MHz-es frekvencia nem csereszabatos a 433 MHz-es kiadással. Ha egy meglévő rendszerhez kerül a panel, a másik rádiónak vagy a LoRaWAN infrastruktúrának ugyanazt a frekvenciasávot kell használnia.

A második döntési adat a 3,3 V-os rendszer. Az ATmega328P ezen a panelen nem a megszokott 5 V/16 MHz-es Uno környezetben fut, hanem 3,3 V-on és 8 MHz-en.

Számít a rendelkezésre álló programmemória is. Az ATmega328P 32 KB Flash és 2 KB RAM kapacitása egyszerű érzékelős vagy LoRa feladathoz jól kezelhető, egy nagyobb LoRaWAN stack és több összetett könyvtár mellett viszont már szűkös erőforrás lehet.

A 14500-as akku tartó hasznos része a panelnek, de az akkumulátor kiválasztásánál az adási áramfelvétel is számít. Nagy adóteljesítménynél a rádió áramfelvétele rövid időre erősen megnőhet. A modul nem tartalmaz beépített akkutöltőt!

Amikor nem ez lesz a jó megoldás

  • Nem ezt a változatot kell választani, ha a rendszer 433 MHz-en kommunikál.
  • Nem jó kiindulópont, ha WiFi, Bluetooth vagy közvetlen IP hálózati kapcsolat szükséges.
  • Nem erre való, ha hangot, videót vagy folyamatos nagy adatsebességű adatfolyamot kell rádión továbbítani.
  • Nem szerencsés választás olyan programhoz, amelynek az ATmega328P 32 KB Flash és 2 KB RAM erőforrása kevés.
  • Nem helyettesít önmagában egy LoRaWAN gatewayt. LoRaWAN hálózathoz külön gateway és hálózati infrastruktúra szükséges.
  • Nem használható úgy, mintha 5 V-os Arduino Uno lenne: a panel logikai rendszere 3,3 V-os.
  • Nem célszerű a 433 MHz-es RFM98/SX1278 kiadással összekeverni, még akkor sem, ha a PCB és a kereskedői megnevezés nagyon közelinek látszik.

Egy részlet, amin sok múlhat

LoRaWAN próbánál először nem a hálózati kulcsok körül keresném a hibát, hanem a rádió lábkiosztásánál és a tápellátásnál. Ennél a v1.0 panelnél a DIO1-J3-D5 kapcsolat ismert gyakorlati pont, és arra is van dokumentált példa, hogy a programozóról táplált panel rádióadáskor nem működött stabilan, akkumulátoros tápról viszont igen.

A másik apróság a D13 LED. Ugyanez a láb az ATmega328P hardveres SPI órajelének része, ezért aktív rádiókommunikáció mellett nem szabad egyszerű státusz-LED-ként kezelni.

Műszaki jellemzők

JellemzőÉrték
Terméktípus:LoRa rádiós mikrovezérlő panel
Változat:v1.0
Frekvencia:868 MHz
Mikrovezérlő:ATmega328P
Órajel:8 MHz
Logikai szint:3,3 V
Bootloader:Arduino Pro Mini 8 MHz / 3,3 V
Flash memória:32 KB
RAM:2 KB
Rádiómodul:RFM95
Rádióchip:SX1276
Rádió interfész:SPI
Külső tápellátás:3,7-12 V DC
Akkumulátortartó:14500 méret, 3,7 V
Feszültségszabályozó:3,3 V, 500 mA csúcs kimenet
Hardveres interfészek:Serial, I2C, SPI
Analóg kivezetések:A0, A1
Digitális kivezetések:D3, D4
PWM:D3
Beépített LED:D13
Reset gomb:Van
Rögzítés:2 szerelőfurat
LoRa NSS:D10
LoRa RESET:D9
LoRa DIO0:D2
LoRa DIO1 LoRaWAN használatnál:J3 átkötéssel D5
Antennacsatlakozás:uFL

Dokumentáció

Csomag

  • 1 db LoRa Radio Node v1.0 868 MHz – ATmega328P + RFM95/SX1276 alaplap
    868 MHz antennát tartalmazza

További információk

Tömeg0,035 kg
Méretek3 × 3 × 0,5 cm
CikkszámT53850
Chipkészlet

Méret

Tápfeszültség [V]

, ,


Bővített forgalmazói/gyártói információk (EU 2023/988 rendelet alapján):
   Gyártó/első EU forgalmazó: TavIR / Cseh Róbert ev.
   Elérhetőség: 1181, Budapest, Szélmalom utca 13.
   Elektronikus cím: https://shop.tavir.hu
   Kapcsolatfelvétel: a Kapcsolat oldalon keresztül.

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„LoRa Radio Node v1.0 – 868 MHz (ATmega328P;RFM95/SX1276)” értékelése elsőként

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Gyakran ismételt kérdések a LoRa Radio Node v1.0 868 MHz - ATmega328P + RFM95/SX1276 termékről

Milyen mikrovezérlő van a LoRa Radio Node v1.0 868 MHz panelen?

A LoRa Radio Node v1.0 ATmega328P mikrovezérlőt használ 8 MHz-es órajellel és 3,3 V-os logikai szinttel.

Milyen rádiómodul tartozik a 868 MHz-es LoRa Radio Node v1.0 változathoz?

A 868 MHz-es változat rádiós része RFM95 modulra és SX1276 rádióchipre épül. A 433 MHz-es RFM98/SX1278 kiadás külön változat.

Arduino IDE-ből programozható a LoRa Radio Node v1.0?

Igen. Az ATmega328P Arduino Pro Mini 3,3 V / 8 MHz környezetben programozható, 3,3 V-os FTDI soros illesztő használatával.

A LoRa Radio Node v1.0 önmagában LoRaWAN eszköz?

A hardver alkalmas LoRaWAN végpont kialakítására, de ehhez LoRaWAN protokollt megvalósító program, például LMIC szükséges. A rádiómodul önmagában csak a rádiós fizikai kapcsolatot biztosítja.

Mi a különbség az Arduino LoRa könyvtár és az LMIC használata között?

Az Arduino LoRa könyvtár közvetlen LoRa csomagküldést és vételt kezel. Az LMIC LoRaWAN hálózati működéshez használható, ezért gatewayhez és LoRaWAN hálózathoz kapcsolódó projektnél ez a lényeges különbség.

Miért fontos a DIO1 kapcsolat LoRaWAN használatnál?

A v1.0 panelen a DIO1 nem egyszerűen egy fixen bekötött mikrovezérlő-láb. A J3 átkötéssel D5-re kapcsolható, és egyes LMIC konfigurációk ezt a jelet használják a rádiós események kezeléséhez.

Mi a bevált RFM95 lábkiosztás LMIC alatt ezen a panelen?

Az NSS D10, a RESET D9, a DIO0 D2, a J3-on átvezetett DIO1 pedig D5. A szoftver pinmap beállításának ehhez a hardverhez kell illeszkednie.

Használható 5 V-os Arduino periféria közvetlenül a panellel?

A LoRa Radio Node v1.0 3,3 V-os logikai rendszer. A hozzá kapcsolódó jeleknek ehhez a logikai szinthez kell illeszkedniük.

Milyen tápellátási lehetősége van a LoRa Radio Node v1.0 panelnek?

A panelen 14500 méretű, 3,7 V-os cellához kialakított tartó található, és 3,7-12 V DC külső betápról is működtethető. Rádióadáskor a tápforrásnak a rövid áramcsúcsokat is el kell viselnie.

Milyen érzékelők kapcsolhatók a panelhez?

A panel hardveres I2C kapcsolatot, valamint A0 és A1 analóg kivezetést és D3, D4 digitális pontokat biztosít. Az adott érzékelő elektromos illesztésének 3,3 V-os rendszerhez kell megfelelnie.

Használható a LoRa Radio Node v1.0 hang vagy videó továbbítására?

Nem erre készült. A LoRa kis adatcsomagok, szenzorértékek, állapotinformációk és vezérlőüzenetek továbbítására használható, nem folyamatos nagy adatsebességű médiaátvitelre.

Hol található példakód és műszaki anyag a LoRa Radio Node v1.0 panelhez?

Az IOT-MCU GitHub tárhelyén paneldokumentáció, rádiós dokumentumok és Arduino példakód található.

Érdekelhetnek még…

Augusztus 20–23. között  a személyes átvétellel nem maradsz le semmiről!

Ha a hosszú hétvégén derül ki, hogy még hiányzik valami - vagy péntek délután jön ki a működtető füst -

  1. nézd meg a webshopban, van-e készleten,
  2. add le a rendelést, és
  3. vedd át az összekészített csomagot.

Ha addig is kérdésed van, vagy tanácsra van szükséged - itt egyszerűen utolérhetsz: →Kapcsolat oldal.

Az ablak bezárul 22 másodperc múlva.

Kosárba teszem